05
okt
09

Resident Evil 1

undefined

A Resi játékok reneszánszukat élik az összes platformon, úgyhogy egyre cikibbnek éreztem, hogy épp csak az első résszel nem játszottam soha, holott az egyik kedvenc sorozatomról van szó.
Igazából nem szeretnék sok szót vesztegetni rá, hiszen a többség úgyis ismeri. A történet a Resident Evil 2 jóvoltából nekem sem volt újdonság: Raccoon city környékén furcsa megcsonkított holttestek kerülnek elő, a nyomok pedig egy közeli villába vezetnek. A városi rendőrség különleges alakulata, a S.T.A.R.S. helikopterrel érkezik a helyszínre, de mivel már az első fél perc során felzabálja egyiküket egy zombikutya, kénytelenek bemenekülni a nem éppen hívogató kastélyba, ahol végre megkezdhetik a nyomozást.
Az első sokk számomra az élőszereplős és bűbájosan röhejes intro volt, de a “színészi” túlalakításokra még visszatérünk később.

Halálhörgés, siralom…

A csodálatos ráhangoló videó megtekintését és a hallban megejtett kupaktanácsot követően meg is kapjuk az irányítást. Két játszható karakter, Jill Valentine és Chris Redfield közül választhatunk, Jillnek nagyobb az inventoryja, viszont Chrishez képest vérgyenge, ha azt nézzük, hány zombihari után szenderül jobblétre, úgyhogy én először Chrissel próbáltam szerencsét. Kettejük végigjátszása között további eltérés, hogy más NPC fogja segíteni őket időről időre, illetve egyes fejtörőket máshogy fognak megoldani, erre jó példa pl. a zongorás fejtörő, amit Chris csak segítséggel tud megoldani, mivel Jillel ellentétben nem tud zongorázni.
Hála az égnek fejtörőkből rengeteg van, és még ha nem is túl nehezek, nagyon feldobják a játékmenetet. Zombikból és egyéb borzalmakból szintén rengeteg van és a Resident Evil 2-höz hasonlítva ez a rész elsőre NAGYON NEHÉZ. A legtöbb esetben teljesen értelmetlen leállni harcolni, az első 2-3 szörnyike után úgyse marad töltény, a késsel próbálkozni meg kész öngyilkosság. A sokadik game over élmény után az ember rákap a beteges spórolósdira és folyton elfutkos az összes ellenfél elől, csak azokra pazarolva golyót, akiket szinte lehetetlen kikerülni. Ennek áldásos következménye, hogy előbb-utóbb dúskálni fog a pisztolytöltényben, ám sajnos ekkortájt áll be a játék történetében is egy olyan fordulat, minek hatására a békésen bőgő zombikat felváltják az ún. hunterek. A hunterek gyorsak, erősek, és pisztollyal nem is érdemes csiklandozni őket. Mi hát a teendő? Lehet továbbtökéletesíteni az elfutkosási technikákat… Őszintén szólva először nem keveset anyáztam, hogy nem tudok csak úgy lemészárolni minden utamba eső förtelmet, mert a sorozat többi részénél megszoktam, hogy gondosan eltakarítom a fertőzötteket, de végülis jobban belegondolva ez az igazi túlélés, nem? Amikor esélyed sincs felvenni a harcot a rád törő izékkel, ezért kénytelen vagy futni XD
Idővel persze szépen felhalmozódnak a készletek és a kezdetben szűken mért motyótól a végén már alig férünk el a nagy ládákban is, amikhez sűrűn kell amúgy is visszarohangálnunk, hogy lepakoljunk a szűkös inventoryból. A főgonoszokra se érdemes különösebben rákészülni egy tonna munícióval, a fő-fő monsterre pl. elég ellőni egy tárat a magnumból, ami szerintem elég béna. A szinkronhangok meg… oké, nem mondom, hogy nem jött be, mert ennyit én még nem vihogtam játékon. Annyira rossz, hogy arra már nincsenek szavak, nem is próbálom meg leírni, aki kiváncsi rá, játsszon kicsit, de lehetőleg inkább a játék végéig, mert Wesker és Chris utolsó beszélgetése egyszerűen mindent visz. A szövegíró is valami Uszkárdíjat vagy hasonlót érdemelne, ilyen banális mondatok talán még Sir Anthony Hopkins szájából is nevetségesen hangzanának.
Fikázni persze könnyű, hisz mindennek ellenére ’97-ben hatalmas siker volt a játék PS1-en, és emlékszem, hogy mardosott az irigység, mikor általánosban az osztálytársaim azt tárgyalták, hol tartanak éppen, én meg még mindig csak a 486-ot gyűrtem otthon. : ) Szerencsére a Resident Evil 2009-ben játszva is egy élmény; kicsit idétlen, nagyon véres, erősen nosztalgikus, de mindenképpen pozitív és maradandó élmény.

Képek:
(bocs, hogy a legtöbb a Jill végigjátszásból van, a Chrises képek javát elkevertem valahová…)

Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket Photobucket

Advertisements

11 Responses to “Resident Evil 1”


  1. 1 finalfantasy7
    október 8, 2009 - 2:32 de.

    Ezek után ajánlom figyelmedbe a GC-s Resit:) Talán az egy picit könnyebb hacsak benem állitod a extra megabrtál+láthatatlan elenfelek kombináciot XD De én annyira edzet vagyok a témában hogy lazán kivittem ugyis:) Nagy hibát követsz el ha kihagyod… meg egy GC-t lehet kapni egy 10-esért ami nem nagy pénz szerintem.

    Ezt te hogy tudtad rendesen futatni PC-n? Mert én anno probáltam de jol “jó” a videokarim és fénysebeségbe csapot át a játék:S

  2. 2 siklara
    október 8, 2009 - 3:43 du.

    Szia! : )

    A GC-s Resivel jó ideje szemezek, az újabb PC-ken már nagyon jól elfut emuval, úgyhogy amint beújítok, végigviszem azt is, csak emiatt nem fogok már GC-t venni. (akkor már inkább Wiit, de azt se tudnám hová tenni…)

    Hát igen, a régi Resi a legtöbb gépen fénysebességre kapcsol, nekem a laptopomon sikerült úgy leredukálni a tempót normálisra, hogy közben a legújabb media playert futtattam a háttérben, a legtöbb fórumon ezt olvastam tippnek. : )

  3. 3 izriot
    október 10, 2009 - 6:00 du.

    Már nagyon rég használtam az epsxe emulátort, de tutira volt benne olyan opció, ahol a processzoridőt lehetett állítani, DOSboxban van ilyen kapcsoló. Meg volt hozzá rendesen sok profil is, volt amelyikkel a játékok nagy része alapból jól ment és állítgatni sem kellett rajta semmit. Amit én használtam asszem a Pete’s plugin volt. De mondom, átállítani a legegyszerűbb a játék sebességét, 3-4 próbálkozásból jól be lehet tippelni mi kell neki.

  4. 4 siklara
    október 11, 2009 - 10:42 de.

    Köszi, őszintén szólva ez eszembe se jutott!
    Mindenképp a PC-s Director’s cut verziót szerettem végigtolni, de ha sehogy nem sikerül normális sebességre bírni, ott a PS1-es játék emulálásának lehetősége. : )

  5. 5 izriot
    október 11, 2009 - 6:09 du.

    Én a 2-nek a PC verziójával szívtam, istennek sem akart menni normálisan, aztán rájöttem mi a gondja. Kizárólag FAT32 partíción fut csak, mert az NTFS-t nem ismeri lol. Át kell formázni hozzá egy partíciót.

  6. 6 shearer
    október 11, 2009 - 9:47 du.

    Haha, emlékszem engem is sokszor totál kiborított ez a játék. Úgyhogy amikor leges legelőször találkoztam vele, rövid időn belül fel is hagytam vele. Aztán a GC-os remake (ami “A tökéletes horrorjáték”) olyannyira elvarázsolt, hogy azóta megátalkodott RE rajongó lettem. Még arra is rávettem magam, hogy az eredeti első részt lenyomjam, és végülis nem bántam meg. Igazi hardcore retro élmény. Az intro (a vágatlan) meg abszolút favorit, óriási nagy hangulatbomba. 🙂

  7. 7 siklara
    október 13, 2009 - 10:15 du.

    Izriot: Külön partíció a RE2-nek, ez durva… Nekem csak menteni nem szokott tudni a játék, meg nem ismeri fel a régi mentéseket, ha előtte nem babrálok vele egy sort, de az nem vészes.

    Shearer: engem idegesített, mennyire nehéz az elején, úgy éreztem, gúnyol és rajtam röhög a játék és csakazértis megmutatom, hogy nem vagyok olyan béna XD És igen, a játék alapvetően egy retroélmény, és nem csak az intro, de az összes átvezető videó hatalmas. Wesker és Chris után Barryn röhögtem a legtöbbet, szerencsétlenje iszonyatos dumákat kapott. 🙂

    Remélem, egyszer az életben még én is végigtolhatom a GC-os remaket és a Zerot…

  8. 8 mako
    október 14, 2009 - 12:01 de.

    Én a 2-essel játszottam először, és azt hittem, hogy az ijesztő… utána jött az 1-es DC változata, és meg kellett állapítanom, hogy az 1-es sokkal parásabb és nehezebb (főleg a kertes részek voltak szerintem ijesztők x_x). Most így visszagondolva, ezekhez képest a 4-es már tényleg egyáltalán nem is parás xD. Persze elsőre mindegyik egy nagy kaland :D.

  9. 9 siklara
    október 17, 2009 - 10:32 du.

    Nekem is a RE2 volt az első… 🙂 A DC-os RE1-hez meg remélem, TÉNYLEG lesz még szerencsém egy kellően erős PC segedelmével, mert DC-ot nem akarok venni. 😀
    A 4 meg… hát nemtom, én attól is nagyon be voltam tojva pár helyszínen, pl. mikor a szigeten először jönnek a regeneratorok és még nincs meg a snipperre a megfelelő hőérzékelős kukker, vagy a csatornákban az óriás láthatatlan bogarak… a kerti labirintus meg a halálom a váratlanul előugró farkasokkal. XD
    És igen, a kerti helyszínek még a régi RE1-ben is nagyon parásak, tele vannak zombikutyával…

  10. 10 Geryon
    október 21, 2009 - 11:02 du.

    “Jillnek nagyobb az inventoryja”
    naná, hogy nagyobb… mit szoktunk meg az amerikai filmekből, hová pakolnak a nők, amikor nincs náluk a már-már feketelyuk-képességű retiküljük?… 🙂 (abból azt sem csodálnám, ha egy féldisznót szednének ki…)

  11. 11 siklara
    október 24, 2009 - 11:02 de.

    Ebben csak az a vicces, hogy Chrisről látszólag több táskaszerűség lóg, míg Jillen csak az igen passzentos egyenruhája van, tehát még csak azt se mondhatjuk, hogy mondjuk a gatyaszárába tömködi az ammót. 😀


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


Oldalak


%d blogger ezt kedveli: