08
Júl
08

Volt Fesztivál 2008

undefined

A tavalyi első próbálkozás után ismét megjártam a soproni Volt fesztivált és hasonlóan kellemes tapasztalatokkal döcögtem haza az alattunk besz@rt IC-n (erről majd később). A tett helyszínére szingalunga/bellamy barátnőmmel tértem vissza, akinek ismét 4 napig élvezhettem társaságát és sátra melegét.
A reggeli vonatozással kicsit megszívtuk, mert az álmosságtól még alig láttunk ki az arcunkból és két ribizli befoglalta a helyünket, mi meg némi eredménytelen ellenkezés után rájuk hagytuk, majd elpucolja őket a kaller. Kicsit későn jött, így az utolsó 1 órára sikerült is leülni… Mivel nem nulladik napra jöttünk, ezután következett a fesztivál legkellemetlenebb része: teleknézés az összerakós vászonpalotának. Első blikkre erősen esélytelennek tűnt a dolog, főleg hogy egy másik társasággal igyekeztünk volna nagyjából egymás közelében letelepedni 3 sátrunkkal. Végül összejött, a tavalyit magasan verő, szélvédett és árnyékos sátorhelyet foglaltam be az egyik kutyaólszerű kis ház tövében (gondolom azért volt üres a placc, mert senki nem gondolta, hogy odafér egy sátor). Első este még kicsit kerestem a helyem a forgatagban, bejártam a terepet, belehallgattam a színpadok zenéibe és felidéztem, mit merre mennyiért. A lányokkal benéztünk a Budapest Bár megnyitójára, majd átvonultunk a Junkies és Pokolgép koncertekre, utóbbi közepéről pedig kimásztam összeszedni az akkortájt beérkező szingalunga nénit, aki az egész sátras hajcihőből aljas módon kivonva magát a barátjával romizgatott Sopronban. Sebaj, bosszút álltam rajta és tök bénán állítottam fel az ólunkat, hadd maradjon neki is dolga : p Ezután a nagyszínpadnál campeltünk, ahol idén jobban élveztem a Kispál koncertet (megbeszéltük, hogy ők élőben marhajók, de lemezről kicsit uncsik), a Tankcsapda meg vadállat volt, alaposan kipattogtuk magunkat. Kár, hogy a végén valami retardált nem tudta megállni, hogy ne locsolja meg a tömeget sörrel, így rövid ragacsos-fázós közjáték után elhúztunk zuhanyozni és mivel egyikünk se aludt előtte 3 óránál többet, be is kómáltunk.
Második nap dél körülre begurultunk a busszal, mert idén volt annyi sütnivalónk, hogy vegyünk 365 ft-os bérletet és ne rendezzünk mindennap gyalogturhát a hőségben. Megtapasztaltuk, hogy a soproni Sparban nagy a sor, ha épp Volt fesztivál van, az árak kicsit meredekek mindenfelé, de felfedeztük magunknak a viszonylag olcsó lipóti pékséget, amit elsőszámú reggeliző és koffeinbeszerző helyünkké avattunk. Volt kultúrwc-vadászat, boltnézegetés, fetrengős csövezés a parkban, olcsón kajálás és kétségbeesett netcafé keresés, mert én állat nem bírtam befejezni az egyik Mondo cikkemet. Ennek megírása is egy külön történet, beszaladtunk papírírószer bótba eszközöket (füzetet és tollat) venni, majd a parkos csövelésünk során fejeztem be, csak hogy másnap, mikor végre sikerült netközelbe jutni, még jól átírjam a felét. Azt hiszem, mindenki tudni fogja, melyik cikk lesz az… XD Btw, a netcafét is csak azért találtuk meg, mert Asy barátom és kedves családja is épp a leghűségesebb városban tartózkodott, összefutottunk a Tűztoronynál és útba igazítottak. Utólag is még egyszer köszi : ) Bellamyval mindennap rengeteget lógtunk bent, mert mindkettőnk imádja a várost, pedig én már három osztálykirándulás és rengeteg bécsi Projektwochenende után sokadjára járok itt és még mindig nem tudok betelni vele. A helyiek barátságosságát is csodáltam; az ember azt hinné, két nap után már hülyét kapnak a megduplázódott huligánpopulációtól XD
A második nap zeneileg is egész pörgősre sikerült: este 7 körül kavarogtunk vissza, a fergeteges hangulatú Heaven Street Seven koncerttel nyitottuk a mókázást, aztán kavarogtunk mindenfelé. Kicsit befüleltünk Exploitedre, Kaukázuséknál pont a nagy kedvenc Tesco dalt késtük le, de a rendőrség jöttéről már nem maradunk le („Hol a rendőőőőőőrsééééééég?” – a srác hangja élőben is büntet, az üvöltve csápolás felét elröhögtük), aztán jött az általam legjobban várt Cypress Hill.
undefined
Tudni kell, hogy a rap marhára nem az én műfajom és őket is csak a Kingpin nevű fantasztikus játék OST-ja, néhány kedvenc szám, illetve Galacsin barátom jóvoltából ismerem valamelyest, de a gáz hangosítás ellenére elképesztő műsort csináltak, lelkesen végiglötyögtem a dumálásukat. Szegény szingalunga barátnőm a végére majd’ elaludt mellettem, aztán kicsit rosszul is lett, így visszamásztunk a sátorba regenerálódni. Kellett nekem vízszintbe helyezkedni, többet már föl se keltem, csak egy fürdés erejéig… Na ja, idén elég nagymamásan toltuk, talán az átlagosnál húzósabbra sikerült vizsgaidőszak miatt, elvégre előző pénteken még az utolsókat vizsgultam és kreditszám alapján az eddigi legbrutálabb félévemet zártam.
Pénteken szokásos Soprontúra, beültünk a netcaféba egy órát kockulni (cikk elküldve!), besétáltuk az előző nap kihagyott helyszíneket, betévedtünk a helyi sci-fi/fantasy és mellesleg mangákat is árusító könyvesboltba, besétáltuk a hangulatos macskaköves utcákat és elnézegettük a régi épületeket, eltüntettünk egy pizzát stb. Mivel előzőleg meggyötörtem a Cypress Hillel, a ma este szingalungáé volt, így be is punnyadtunk az MR2 színpad elé. A The Moog koncertet békés közönnyel az arcunkon ültük végig a fűben, ám ekkor olyasmi történt, melyre egyikünk sem számított. Borzalmas gyomorkimarós, ám OLCSÓ borunkból felnézve egy ismerős arcot pillantottunk meg: egyik egyetemi angol irodalom tanárunkat!!! A sokkhatás leírhatatlan, főleg hogy a tavalyi PPKE-s túltengés után idén össz. 1 Pázmányossal találkoztunk, ha magunkat nem számítjuk és tanerőre egyikünk se számított (pedig állítólag ők is emberek : ). Igyekeztünk emberien visszaköszönni, bár inkább eszelős vihogás lett belőle, majd gyorsan le is alacsonyodtunk 14 éves szintre és vadul elkezdtünk nézelődni jobbra-balra, hátha megpillantunk mást is. Az élmény alapvetően meghatározta a továbbiakat és komolyan mondom, az Amber Smith koncert volt számomra az idei mulatozás (csuhajja!) csúcspontja, pedig különösebben nem ismerem vagy szeretem a zenéjüket. Hatalmasat buliztunk rájuk, majd idei legnagyobb kellemes csalódásként jött a francia Nouvelle Vague, akikről meg aztán végképp nem volt fogalmam se, külön szerencse, hogy ők a 80-as évek slágereit nyomatták bossa nova stílusban, így aztán mégis képben voltam. Hihetetlen, hogy a szokásos felemás hangosítás mellett mit hoztak össze, itt maradék életenergiánkat is kiugráltuk magunkból. Ezután már csak a kavargás és fürdés jött, 3 körül pedig a kóma. Igen, a Manu Chao a nagyszínpad környékén eltöltött kb. 5 percet leszámítva teljesen kimaradt, egyikünket se hozta különösen lázba a téma (Oh gawd, ha ide jött volna inkább Fatboy Slim bácsi..!).
A szombat döcögősen indult, ugyanis egyikünk sem bírta összevakarni magát reggel: ja hogy durván megfáztunk? Ilyenkor üt vissza az éjszakai hideg vizes zuhany hűvös-szeles időjárással és csöpörésző esővel kombinálva. Gyakorlatilag a fél napot a parkban hentergéssel töltöttük, ahol a félholtan napozástól reméltünk gyógyulást. Szingalungának egész bejött, nekem sajnos nem annyira, mert e sorok pötyörészése közben is totálkáros vagyok és „hála az égnek” már az egyik szemem is begyulladt. Ez alaposan rányomta bélyegét az utolsó estére, így a 30Y végigücsörgése után pont az Offsrping koncertre lettem olyan szinten zsibbadt, hogy még a kedvenc és rövid Can’t Get My Head Around You végigugrálásához sem éreztem kedvet. Péterfy Bori & Love Band még pont jó volt a levezetésre, de pár szám után elmásztunk táplálékbeszerző körútra és sikeresen felmarkoltuk az utolsó előtti adag sültkrumplit. Gyerekek, ilyenkor már ez is olyan, mint az istenek eledele! Mohón be is tömtük a tömeg szélére sodródva. Apropó tömeg, a szombati tumultus elviselése nem kis feladat volt és alaposan megcsapolta maradék erőinket, ráadásul a 6:15-ös IC-vel terveztük hazatérést, így 1 körül el is takarodtunk hunyni. 3-kor (fel)szedtük a sátorfánkat, 4:45-kor be a busszal a pályaudvarra, ahol egy kávé és kajahiány okozta pánikbaesés után betámadtuk az automatát, hogy két zacskó földimogyoróval valahogy kihúzzuk hazáig.
undefined
Istenem, de jól tettük, hogy legalább ennyi kaját magunkhoz vettünk! Az IC-n a szokásos kalandok (helyünkön már ülnek, arrébb ülünk, elhajtanak, visszamegyünk, balhézunk, leülünk) után székünkbe haltunk. Az elalvás nekem nem igazán sikerült, így aggódhattam azon, hogy mégis mi a fenéért mászik a vonat egy négyéves triciklizős kislány tempójával. Jött az elkerülhetetlen, Győr előtt nem sokkal, a mesés hangzású Ikrény állomásnál lerobbantunk, majd nagy hallgatás és lapítás után dadogva közölték velünk, hogy negyedóra késéssel kell számolni. Aztán még negyed óra, aztán egy fél, végül már csak a „meghatározhatatlan ideig” üzeneteket kaptunk a hangszóróból, az elgyötört népségnek azonban anyázni se nagyon volt ereje; a kocsi csendje és sápatag utazóközönsége erősen emlékeztetett egy elfekvőre. Végül azért csak hazaértünk, a vonat be is hozta a késés egy részét és még a helyjegyünk árát is visszakaptuk.
Ha nincs az a rohadt megfázás a végére, még elviseltünk volna pár napot a Lövérekben, bár nem tagadom, az itthoni kád és puha ágy… PRICELESS. A kiadásokat, no meg a horror FPS-be is túl durva zuhanyzókat és mellékhelységeket leszámítva azonban úgy gondolom, bűn lett volna kihagyni ezt a jó hangulatú és a tavalyinál még egy fokkal még jobbra sikerült négy napot. Aki ott volt, úgyis tudja, mire gondolok, de ahogy M@D_FiSt is írta pár bloggal arrébb, szó nincs arról, hogy kizárólag a bulikról szól egy ilyen fesztivál, sokkal inkább a rengeteg egyéb benyomás adja a savát-borsát, arról nem is beszélve, hogy utólag a negatívumokra is csak vihogva emlékezünk vissza : )

(kép egy darab sincs, nem szórakoztunk fényképezgetéssel, de amilyen fejünk volt, talán jobb is)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


Oldalak


%d blogger ezt kedveli: