24
ápr
08

Legacy of Kain – Soul Reaver

undefined

2002 karácsonyát a monitor előtt, egy aszott fenekű vámpír társaságában töltöttem és be kell valljam, rettentően élveztem. Egyetlen problémám az volt, hogy karcsú barátom múltját nem ismertem és mivel az 1999-es előd kimaradt, így akkortájt vajmi keveset értettem meg a Soul Reaver 2 történéseiből. Végre bepótoltam szégyenletes mulasztásomat és bezony meg kell hagyni, ilyen egy rohadt jó játék.

Szárnyaszegett “angyal”
Nozgoth földjét szinte teljesen uralma alá hajtotta a vámpírok ura és első képviselője, Kain. Az embereket mélyen megveti, ezért saját fajtáját gyarapítva hat gyermeket teremtett közülük, akik évszázadokon át hadnagyaiként szolgálták a harcokban. Jelen történet főszereplője, az egykori fiatal nemes, Raziel részesült elsőként a vámpírlét kegyében, egy évezrednyi hűséges szolgálat után azonban akarata ellenére vét ura ellen. Az idő múlásával a vámpírok külsejükben egyre kevésbé őrzik emberi vonásaikat és az “elvámpírosodás” folyamata bizonyos speckó emberfeletti képességek kifejlődésével jár. Először mindig Kain lép szintet, a többiek pedig az udvari etikettnek megfelelően udvariasan várnak pár évet a továbbfejlődéssel. Raziel alighanem túl jól végezte a dolgát, ugyanis Kaint beelőzve az evolúcióban a kegyes istenek jóvoltából elsőként merészel szárnyakat növeszteni. Mikor ura elé járul, a meglepődött fővámpír éktelen haragra gerjed, így a szárnyak közelebbről történő megcsodálását mímelve nyomban ki is filézi azokat nagy féltékenységében. Szerencsétlen Razielnek ezután az árulók büntetését kell elszenvednie: megcsonkítva a Holtak Tavába vetik, ahol kimúlása előtt egy örökkévalóságig tartó szenvedés vár rá és az őrület határáig sodródik, amint a sav szép lassan elemészti a testét.
Több évszázad telik így el, míg Raziel egyszer csak azon kapja magát, hogy még mindig életben van, elmúlt az örjítő fájdalom és képes különösebb nehézség nélkül összevakarni magát a földről (szegényke így már többszörösen élőhalott). Jól nevelt vámpírként tudja, hogy állatlanul mutatkozni illetlen dolog, így szemérmesen nyaka köré veti régi öreg rongyát, majd riadtan pördül meg saját tengelye körül. Egy hang szól hozzá…
Az alapfelállás eddig a pontig gyönyörűen benne foglaltatik minden idők egyik leghangulatosabb introjában, már csak Raziel szívettépő narrációja és a fantasztikus zene miatt is tessék szépen megtekinteni:
(szerintem a Heroes 3 intróját sem láttam annyiszor, mint ezt XD)
Az Ősisten szól hozzá, ő hozta vissza a halálból, hogy még egy esélyt adjon a méltatlanul tönkretett vérszívónak. Esélyt, hogy bosszút álljon Kainon, aki mellesleg ide-oda utazgatva az időben és sorsokat megváltoztatva megbontotta a világ rendjét és felborította az egyensúlyt, ami végül Nozgoth pusztulását okozta. Az Ősisten eszközként, egyfajta deus ex machinaként akarja bevetni Razielt, aki így halálangyali teendőket ellátva mindjárt két legyet üthetne egy csapásra: saját fivéreit és Kaint megölve nemcsak magáért állhat bosszút, de talán Nozgoth kétségbeejtő állapotát is megfordíthatná.

Aszalt szilva szimulátor
Raziel az alvilágból indítja meg világmegváltó egyszemélyes hadjáratát a világot pestisként elemésztő vámpírfaj ellen. Egy gyors tutorial után egyből a kalandok sűrűjében találjuk magunkat és arra is rájövünk, hogy nem mindennapi ötletek vannak a játékba zsúfolva, ezeknek hála pedig az élőholt antihőssel való azonosulás problémáin is meglehetősen könnyű túllépni. Először is, ebben a játékban gyakorlatilag nem lehet meghalni (illetve meg lehet, de ahhoz NAGYON bénának kell lenni)! Razielnek a napfény nem okoz különösebb gondot, de megfürdetése nem javasolt; ha mégis a vízben találnánk magunkat, no para, egy kecses kimúlási animáció után tök ugyanott találjuk magunkat. Vagy nem egészen? A játék leglévezetesebb része az anyagi világ és a szellemvilág közötti átjárás lehetősége. A kettő ugyanaz és mégsem: az anyagi világban harcolhatunk, mozgathatjuk a tárgyakat, nyitogathatjuk az ajtókat, míg a szellemvilágban minden mozdulatlan és minden csupán árnyéka az anyagi síkon leledző megfelelőjének, így pl. nem húzkodhatunk el kőtömböket, nem tudunk karokat meghúzni és egyáltalán nem tudunk semmit sem befolyásolni. Viszont! A szellemi és anyagi világ között vannak apró eltérések (néha meg drasztikusak), így előfordulhat, hogy ahol fal vagy ajtó állja utunkat, ott a szellemvilágban szabad az átjárás, vagy esetleg ha egy ajtó csak rövid időre nyílik ki, akkor az időtlen túlvilágra “áthalva” kényelmesen átsétálhatunk rajta.
Mivel a hatalmas bejárható terepet rendelkezésre bocsátó játék az állandó hent mellett alapvetően fejtörők megoldására épül, sűrűn fogjuk használni a látványnak sem utolsó létsíkváltó képességet, de Razielnek más is van a tarsolyában. Szárnycsökevényeivel ha repülni nem is, de vitorlázni tud, ami az ugrások meghosszabbítására jó, fivérei klánterületére behatolva és az ott tanyáló bratyót kinyírva pedig újabb és újabb képességekre tesz szert, így idővel nem lesz gond az úszás, a falmászás, a rácson átfolyás stb. és ezáltal fokozatosan nyílnak meg előttünk a korábban elérhetetlennek tűnő utak.

Lélekszííííívás és egyéb malacságok
Razielnek végzetes lerohasztása óta kicsit nehézkes materiális irhája maradékát fenntartani az anyagi világban, így alapjáraton folyamatosan csökken az “életcsigája”. Ez ellen a ránk törő mindenféle vámpírfajzatok állandó öldöklésével lehet védekezni: Raziel rozoga porhüvelye többé nem szomjazik vérre, ellenben a legyőzött ellenfelek elillanó lelkét jó egészséggel elfogyasztja. A lélekszívás a “devour soul” billentyűre fekvéssel történik, minek hatására Raziel a nyakába vetett sálszerűséget kifeszítve szabad utat enged a nyelőcsövéhez és a legdurvább porszívók szívóerejét felülmúló lélekszippantásba kezd. Ilyenkor megcsodálhatjuk ritkás arcszerkezetét és elgondolkozhatunk azon, áll nélkül vajon hogy tudja állandóan olyan hibátlan kiejtéssel és gyönyörű körmondatokkal kifejezni magát (nyilván hasbeszél, bár hasa se sok van). Ha esetleg nem jutnánk lélekhez, vagy más okokból halnánk meg, akkor sincs gond, a holtak létsíkja egy kifejezetten barátságos hely, ahol nem csak az ártó lelkek jóval nyomibbak a “Való Világ” ellenfeleinél, de sok az erőfeszítésmentesen fogyasztható kósza lélek, Raziel pedig akár nélkülük is regenerálódik. Vannak képességek, melyek csak ideát működnek és a materiális síkra visszajutni sem nehéz, habár kékes földön fekvő portálokhoz van kötve (a materiális síkon nincs semmi megkötés).
Az ex-fivérek táposabb képességei mellett nekiállhatunk rúnákat gyűjtögetni is, így Raziel idővel mana fogyasztás mellett tápos spelleket lőhet el ellenfeleire, ezek azonban meglehetősen feleslegesek és legtöbbjük csak az “IMA BADASS ZOMBIE VAMPIRE!” feelinget fokozza, hiszen simán lerendezhető mindenki a hagyományos módszerekkel is. Egyéb powerupok gyűjtögetésével jelentősen megnövelhetjük a játékidőt, van ami a manát, van ami az életerőt dobja meg, ezek még hasznosnak is mondhatóak.
Kain legendás kardja, a címadó Soul Reaver a játék fő rejtélye és majd csak a második rész végére derül ki, miért olyan elválaszthatatlan Razieltől; itt még nem sok vizet zavar és használata is eléggé korlátozott.

Karómba dőlök, de túlélem
A játék egy PS1 port, ez pedig elsősorban az irányításon érződik. Eddig egy szót nem szóltam a harcokról, melyek rendkívül egyszerűek, ugyanakkor élvezetesek. Egyszerűek, mert kombózási lehetőség szinte semmi, egyszerűen csak be kell fogni az ellent, majd nyomkodni a fegyversuhogtatós gombot, míg a lestrapált bestia bágyadt hörgéssel társuló szédelgésbe nem kezd. Élvezetes, mert Mortal Kombaton edződött gémerek ilyenkor szinte hallják a “FINISH HIM!”-et és valóban, ilyenkor gyorsan ki kell végezni őket, mert hamar összeszedik magukat. Ha van fegyverünk, legegyszerűb felnyársalni őket és gyorsan benyalni a kiszabadult esszenciát, majd használat után földről újra fölkapni a bökőt. Ha nincs épp semmi a “kezünkben”, ki lehet használni a terepet és felkapva a kába kollégát vagy valami falon fityegő élesebb tárgyba, vagy vízbe, esetleg tűzbe hajítani (fáklyával is felgyújthatóak, rendkívül szárazak lehetnek ezek a vámpírok). A felkapós műveletnél már erősen befigyel a sz*r konzolos irányítás, ugyanis dobni pontosan kell, de Raziel képtelen forogni a saját tengelye körül. Mellesleg oldalazni sem tud, de ez engem nem különösebben zavart; ami rendkívül ciki, az a kamera hülye szögekbe vándorlása, így muszáj állandóan manuálisan visszaforgatni, hogy Raziel ne összevissza ugráljon, hiszen természetesen a kurzor nyilak mindig a kamera helyzetének megfelelő irányba mozgatják… Igazából ez sem zavart annyira, szintén megszokható, a PC-s Raymanekhez vagy a DMC3-hoz hasonló élmény. Kellemetlenebb, hogy kb. csak a játék felénél jöttem, rá, hogy a kamerával le és föl is tudok nézegetni, előtte lövésem sem volt róla, honnan kéne tudnom, épp hová potyogok be. Egyszerre kell lenyomni a kamerát jobbra és balra forgató gombokat, majd még ezen felül nyomkodni a le-föl nyilakat. Zseniális, nem?
Kicsit visszatérve a csatákhoz, mivel a játék elég könnyű és még a főgonoszok sem okoznak sok gondot, egy idő után mindenki ráun az egyforma gyepálásra és simán csak elfutkos az ellenfelek mellett, ha már úgyis segghülyék szegények. A Bruce Lee filmeken felnőtt vámpírdegeneráció tagjai ha többen vannak, akkor szépen egyesével araszolnak Raziel felé, hogy lehetőleg esélyük se legyen.
undefined
Kihagyhatatlan Keroro Gunso crossover
Amint a mellékelt ábra mutatja, legalább akadt köztük pár vicces darab, kedvencem talán épp ez a fürdőgatyás kígyó-izé. Rendkívül idegesítőek, mert csihipuhi mellett még csuláznak is és persze vízállóak, így úszás közben sem menekülünk előlük. Kis aranyosak…
A lieblingszörnyem persze maga Raziel az aszott popójával: érdekes módon a játék végéig nem esett le, hogy gyakorlatilag pucér hérosszal nyomulok, de végülis logikus, minek hordana gatyát, ha egyszer minden takargatnivalója lerohadt, a szottyadt kékeslila bőr pedig szemmel láthatólag öltöztet.
Egyébként volt idő, amikor még hordott ruhát és nem is nézett ki annyira szörnyen:
undefined
Hmmmm…
Talán jobb is, hogy végül megjárta, legalább nem lehet arra fogni a játék iránti rajongásomat, hogy fess a főhős, mint pl. egy Devil May Cry-os (kretén) Dante esetén. Ha sokáig nézem ezt a képet, a szerkóról egyre inkább a John Romero Daikatanája ugrik be…
Raziel mindenesetre csúnyán is szeretnivaló, bár szvsz irtó klasszul néz ki a maga “egzotikus” módján (a folytatásban még karcsúbb és még részletesebben rohasztott, de a fehéren világító szemei már itt se rosszak), ezen felül kölcsönöz neki némi bájt, ahogy a hatalmas tappancsával végigtrappol a termeken, vagy időről időre közli naiv meglátásait, csak hogy később hatalmas pofáraeséseknek lehessünk szemtanúi.

Tessék megnézni a jobboldali low-polygon némbert, Raziel fenségesen feslett alakját megpillantva az ő térdei is felmondták a szolgálatot, bár az is lehet, hogy csak a lufivádlik rettentették meg.
(Note: Ha nem bántod az emberek maradékát, messiásként imádnak és szabadon járhatsz-kelhetsz a városukban)

Ezt szívás lenne kihagyni
A Soul Reaver kifejezetten egy olyan játék, amit a fordulatos történet megismerésének vágya miatt (is) képtelenség túl sokáig félbehagyni, a profi szinkronszínészi játék és a átlagra jócskán ráverő szövegű párbeszédek (credit goes to Amy Hennig), a különböző helyszínekhez nagyszerűen passzoló, Kurt Harland szerezte zenék engem a végigjátszást igényő pár napra teljesen elvarázsoltak. Meglepő módon a játék kora ellenére a grafika sem zavart cseppet sem, sőt, a kevés poligonos kreatúrákat leszámítva rendkívül látványos, pláne, ha ide-oda járunk a létsíkok között.
Itt egy ingame videó, a hangulatos látvány mellett megtekinthető benne egy csomó fentebb emlegetett jellegzetes feature, pl. mindjárt az elején pár létsíkváltás:
Most pedig mindenki nyomás megmenteni Nozgothot Kain kártékony birodalmától!

Screensotz:

Végigjátszás (magyar)
Végigjátszás (angol)

Reklámok

21 Responses to “Legacy of Kain – Soul Reaver”


  1. 1 Nihilus
    április 30, 2008 - 1:01 du.

    Hehe,nosztalgikus.:D
    A fater anno ezt is nyomta a PS-en,én meg figyeltem.XDNéha megpróbáltam játszani vele,de a kis 7-8 éves agyamnak túl sok volt ez a játék.XDHa lejön a Sagara Family,asszem tudom mit fogok letölteni.

  2. 2 siklara
    április 30, 2008 - 1:25 du.

    Vicces, hogy első benyomásaimat a játékról én meg egy barátnőmnél szereztem sok éve, akinek volt PS1-e és néha-néha mentem hozzájuk nyálcsorgatni a 3D-s TPS játékokra, miközben otthon “csak” egy 486-os figyelt a százezerszer végigtolt Wolfensteinnel XD
    Akkor úgy éreztem, ennél gyönyörűbbet sosem láttam 😀

    Nagyon hangulatos gáma, csak Raziel lendületes mozgására és az állandó kameraforgatásra kell ráhangolódni : )

  3. 3 kisbaratod
    május 14, 2008 - 10:56 de.

    Nagy király játék ez, a leírás is jó lett róla. Bár én az irányítást sosem tudtam megszokni :/ kiadhatnák most is 2008ban valami felturbósított verzióban:)

  4. 4 nihilus
    május 17, 2008 - 4:21 du.

    Lejött,de szvsz ez a PS-verzsön,bekóz egy exe vagy setup-fájl nem sok,de annyi sincsen…meh,majd letöltöm újra,ha lesz időm.

  5. 5 siklara
    május 17, 2008 - 6:26 du.

    Köszi és egyetértek, kisbarátom. 🙂
    Volt róla szóbeszéd, hogy még lesz folytatása a sorozatnak, de tudtommal jópár éve nem esett róla több szó, így nem túl valószínű… :\ Az irányítást megszoktam és a héten fejeztem be a Defiancet, ezzel Raziel történetének a végére értem és sajnos elég rendesen lezárták.

    nihilus: Nem biztos, hogy az a PSX verzió, nekem a PC verzió is egyetlen fájlként jött le, mert CD képfájl és daemon toolsszal vagy valami hasonlóval kell be-emulálni egy virtuális meghajtóba.

  6. 6 tion74
    május 21, 2008 - 6:56 du.

    A Defiance-ot és SR 2-t már jó sokszor kipörgettem és most töltöttem le az egyet. Ennél jó történetű játékkal ritkán találkoztam. Az SR az a szépsége, hogy megmozgatja az agyat és elgonolkodtat 🙂 No mindegy nem fényezem tovább ezt az amúgy is jó játékot 😀

    Valaki meg tudná mondani, hogy a játékban hallható zenéket honnan tudnám letölteni?

  7. 7 nihilus
    május 30, 2008 - 2:27 du.

    Siklara,who the hell do you think I am? 😀 Tutira nem képfájl volt,kísérleteztem már PS-emukkal eleget,sok CD-t próbálgattam elindítani,és a fájlok nagyon hasonlítanak ehhez a verziójú Legacy of Kain-hoz.Szal PS verzsön.XD

  8. 8 siklara
    május 31, 2008 - 10:33 de.

    tion74: Egyetértünk, a zenéit pedig torrentről a legegyszerűbb lekapni, Soul Reaver 1 OST-ot keress.

    nihilus: Oksi, ne haragudj XD
    Keress rá a Soul Reaver 1-re a kalózkikötőben (lol), nekem az első találat egy batch torrent volt az összes LoK játékra és mind PC verzió. A sajátomat demonoidról szedtem, ha regelve vagy, ott még könnyebben megtalálod, ami köll. ; )

  9. 9 nihilus
    június 3, 2008 - 12:56 du.

    Oké,akkor elhajózok a kikötőig.Kösz,és nem haragszok….De még mielőtt letölteném,megvárom míg lejön a Bioshock,ami jóóóó soká lesz.Addigis szét-Sacredozom az agyamat.

  10. 10 nikosz
    június 5, 2008 - 10:11 du.

    váh meghoztad a kedvem, hogy újra végigzúzzam

  11. 11 siklara
    június 8, 2008 - 7:31 du.

    Nyugodtan várhatsz vele a vizsgaidőszak végéig : p

  12. 12 nihilus
    június 21, 2008 - 5:18 du.

    A Defiance-t hova lehet rakni időrendben?Most azt sikerült letöltenem.XD

  13. 13 Doggod
    június 23, 2008 - 1:14 de.

    tion74, ha még érdekel a zene, és nem sikerült beszerezni (mert mondjuk a p2p valamiért nem opció), akkor
    GOTO: http://gh.ffshrine.org/soundtracks/792

    Amúgy meg nagyon jó minkét Soul Reaveres cikk, jó volt olvasni őket!

  14. 14 siklara
    június 23, 2008 - 2:50 du.

    nihilus: A Defiance a Soul Reaver trilógia befejező része, nemsokára arról is összehordok ide valamit : )

    Doggod: Köszi a segítséget (nekem úgy rémlett, a Galbadia Hotelen nincs fönt az OST) és a virtuális vállon veregetést is, örülök, hogy olvashatóak lettek. 😀

  15. július 27, 2008 - 10:01 de.

    Hát ez de nagyon durca. Nekem az egyik kedvenc világom a Legacy of Kain világa. És nekem speciel a Defiance a kedvenc gémem.
    Amúgy a Definace nem csak a Soul Reaver befejezése, hanem a Blood Omen-é is. Imádom azokat is.
    És itt van a történetbeli sorrend, ha valakit érdekel.
    Legacy of Kain – Blood Omen megjelenés 1997
    Legacy of Kain – Blood Omen 2 megjelenés 2002
    Legacy of Kain – Soul Reaver megjelenés 1999
    Legacy of Kain – Soul Reaver 2 megjelenés 2001
    Legacy of Kain – Defiance megjelenés 2003
    És sajnos a Defiance volt az utcsó rész, és valószínüleg nem is lesz több. 😦
    Tök jó lenne, ha a régi részeket felújítanák. A Defiance-et eddig olyan 100x játszottam végig. =D

  16. július 27, 2008 - 10:19 de.

    Siklara: Amúgy nem is játszottál a Blood Omen-ekkel? Azokban Kain a főszereplő, és magától értetődik, hogy Kain-el kell nyomulni benne. 😀
    Az 1. része arról szól, hogy hogyan lett Kain vámpír, és hogy hogyan lett Nosgoth uralkodója.
    És persze el is bukik Kain. Az 1. rész mondjuk ilyen felülnézetes mászkálós cucc, és annyira nem is nagy durranás. Viszont a zenéi istenesek. És a Blood Omen-ek asszem több 100 évvel a Soul Reaver 1 előtt játszódnak. És Razielnek itt még nyoma sincs, mert ugyebár Kain alkotja meg sokkal később Razielt. 😀 A 2. rész perdig szerintem jobb mint a Soul Reaver-ök, legalábbis nekem jobban bejön. A Defiance-et nem tudja csak lekörözni. 🙂
    És ha érdekel valakit Legacy of Kain képregény magyarul, akkor innen be lehet szerezni:
    http://halozsak.tlof.hu/down-soulreaver-002.htm
    http://halozsak.tlof.hu/down-soulreaver-001.htm

  17. 17 siklara
    július 27, 2008 - 7:49 du.

    Hehe, nekem a Defiance egyelőre elég volt egyszer is, de tényleg igen jól sikerült játék, még ha itt-ott picit önismétlő is, főleg szegény Kain részeinél. A pályák eszeveszettül hangulatosak, a kedvencem Vorador kastélya volt. 😀

    A Blood Omen vonal még várat magára, nekem a Blood Omen 2 nem igazán jött be és félbehagytam. Az első részt megszereztem, hamarosan kezelésbe is veszem, mert az előzmények mindenképp érdekelnek. A Defiance végigjátszása közben kedveltem meg jobban Kain karakterét, jó lenne megismerni az eseményeket az ő oldaláról is. A második résznek úgy vettem észre, nincs túl sok története, meg aztán Amy Hennig keze sincs benne. :\ Jópofa egy tápos vámpír bőrébe bújva elnépteleníteni az utcákat, de egy idő után baromira meguntam a sok egyhangú szivornyát… Kb. a felénél leálltam, talán egyszer még nekiugrok.

    Köszi a képregénylinket és az infókat! : )

  18. július 28, 2008 - 8:41 du.

    Lényegében a Blood Omen 2-nek nem is nagyon van köze az egészhez. Úgy kezdődik, hogy Kain éppen a világot próbálja meghódítani vámpír hadseregével, de találkozik egy démonnal a Sarafan Lord-al, aki egyben a Hylden (kéktestű fekete tollazatú szárnyas emberszerű lények, a vámpírok ősi ellenségei) hős is. Ez a démon legyőzi Kain-t, és elveszi tőle a Soul Reaver-t (Kain kardját). Kain valamilyen oknál fogva 200 évre álomba merül, és mikor felébred, egy tök alap suttyó vámpír lesz csak. A lényege a 2. résznek, hogy Kain főhadnagyai elárulják, és a Sarafan Lord-al szövetséget kötnek. Kain természetesen egyből ki akarja nyírni az összeset. Amúgy tisztára hegylakó feeling. 😀 Ha megöl egy vámpírt, akkor annak a vámpírnak a képessége Kain-be száll. Mindegyik vámpírnak más képessége van. Erről szól a játéknak a nagyrésze, hogy megszerezni a képességeket, hogy elég erős legyen a Sarafan Lord legyőzéséhez, és a végén a Nexus követ is meg kell szereznie, aminek segítségével ellen tud állni a saját kardjának, ugyanis amíg ez nem jön össze, addig nem tud semmit sem kezdeni a Sarafan Lord-al. A Soul Reaver Kain ellen használva egyenlő Kain halálával. Tök poén, hogy a saját kardja ellen kell gyúrnia. 😀 És végül Kain legyőzi a Sarafan Lord-ot, ezzel megakadályozva, hogy kiszabadítsa örökké tartó fogságukból a Hylden fajt. Kain erősebb lett mint valaha, és ezután következnek a Soul Reaver 1 történései. Persze addig még igen sok idő telik el, vagy 1000 év. 😀 Addig Kain csak ül a trónján és uralkodik. 😀 Végülis az ember nem marad le semmiről, ha kihagyja a Blood Omen 2-t.
    De azért egész jó a storyja, és bár az első fele (de szerintem azért nem tart ilyen sokáig), valamilyen szinten unalmas, de utána beindul a dolog, és magával ragadja az embert. Hidd el érdemes végigjátszani legalább egyszer. Ezt a gémet én 13x játszottam végig. 😀

  19. 19 siklara
    augusztus 1, 2008 - 12:12 du.

    Wow, köszi a Blood Omen 2 történetének summázását, kb. az első felét vágtam, de a többit már nem és egész megjött a kedvem a játékhoz, egyszer majd biztos nekiveselkedek még. 😀 Az eleje nekem tényleg nagyon monoton volt, túl egyszerű, túl önismétlő… A pályák viszont tetszettek, jól összerakták a várost!

  20. augusztus 1, 2008 - 12:49 du.

    Igen a játék jellemzésében is külön megírták, hogy a pályákat iszonyatosan jól összerakták. Fullra árasztja magából az akkori kor feelingjét. Minden részletre ügyeltek szinte. Amúgy az előző postomba még oda akartam írni, hogy ettől a kis irományomtól biztosan megjön a játékhoz a kedved. 😀 😀 Jah és bocs, hogy eléggé spoileres voltam, de ha nem lettem volna az, akkor nem ütött volna akkorát az írásom. 😀 De amúgy még rengeteg dolog derül ki jó pár későbbi főszereplőről a Blood Omen 2-ben. Gondolok itt pl. Janos-ra. És Vorador itt jóval többet van szerepeltetve mint a LoK bármelyik részében. Mondjuk az ő szereplései nem annyira “lényegesek”.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


Oldalak


%d blogger ezt kedveli: